Fókuszban: Természetes Hűtőközegek
„Ez a természetes hűtőközegek évtizede, amikor több ágazatban is meghatározóvá válnak” – jelentette ki Marc Chasserot, az ATMOsphere alapítója és vezérigazgatója a Chillventa 2022 esemény keretében a Güntner által megrendezett kerekasztal beszélgetésen. Arra utalt, hogy a hűtési és mélyhűtési szektorban rohamosan növekszik a szintetikus hűtőközegek természetes alternatíváinak használata, ugyanis az előbbiekről bebizonyosodott, hogy károsak a bolygóra és az emberi egészségre.
A Güntner régóta a természetes hűtőközegek, különösen a szén-dioxid, az ammónia és a szénhidrogének használatának bajnoka. „Az általunk 2022-ben értékesített termékek közel fele használható természetes hűtőközegekkel, és arra számítunk, hogy ez az arány a jövőben gyorsan növekedni fog. Ez csak jót jelenthet bolygónk számára” – nyilatkozta Michael Freiherr, a Güntner ügyvezető igazgatója.
Ismerje meg a természetes hűtőközegek számos előnyét!
A SZINTETIKUS HŰTŐKÖZEGEK FELEMELKEDÉSE ÉS BUKÁSA
Az egymást követő mesterséges hűtőgázok mind károsnak bizonyultak.
1937-ben Thomas Midgley Jr. amerikai mérnök a kémia területén végzett kiemelkedő eredményeiért megkapta az Amerikai Kémiai Társaság Priestley-érmét. Az ő érdeme volt a freon kifejlesztése – ez volt az első a számos nem mérgező és nem gyúlékony klórfluor-szénhidrogén (CFC), hidroklórfluor-szénhidrogén (HCFC) és hidrofluor-szénhidrogén (HFC) gáz közül, amelyeket hűtőközegként lehet használni. Az ezt követő évtizedekben széles körben használták ezeket a gázokat az ipari, kereskedelmi és otthoni hűtésben.
A történelem azonban most már kevésbé pozitívan ítéli meg Midgley munkásságát. Az 1970-es években tudósok felfedezték, hogy a CFC-k jelentős károkat okoznak a Föld ózonrétegében, amely védi azt az ultraibolya sugárzástól. 1987-ben a montreali jegyzőkönyv gyakorlatilag betiltotta a használatukat. A HCFC-ket, amelyek kisebb mértékben ugyan, de hasonlóan károsítják az ózonréteget, mára szintén csaknem teljesen kivonták a forgalomból a világ minden részén.
Így a HFC-k maradtak a jelenleg világszerte leggyakrabban használt szintetikus hűtőközegek. Bár nem károsítják az ózonréteget, ezek globális felmelegedési potenciáljuk (GWP) tekintetében több százszor vagy ezerszer erősebb üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid.
A HFC-k nemrégiben kifejlesztett szintetikus alternatívái a hidrofluoroolefinek (HFO-k), amelyek a HFC-k globális felmelegedési potenciáljának mindössze 0,1%-ával rendelkeznek. Azonban mind a HFC-k, mind a HFO-k lebomlásuk során trifluorecetsavat (TFA) termelnek, amely sok tudós szerint káros a környezetre, a tengeri élővilágra és az emberre is.
A VÁLTÁS OKAI
A természetes hűtőközegekre való váltást több tényező is elősegíti.
SZABÁLYOZÁS
Nem meglepő, hogy a mai szintetikus hűtőközegek káros hatásai szigorú szabályozáshoz vezettek használatuk tekintetében. 2016-ban 197 ország elfogadta a montreali jegyzőkönyv módosítását, így vállalták, hogy a következő 30 évben több mint 80%-kal csökkentik a HFC-k fogyasztását és gyártását. Az egyes országok és régiók azonban saját, szigorúbb szabályozási intézkedéseket is bevezettek. Európában például az F-gázokra vonatkozó uniós rendelet 2030-ig kétharmadával kívánja csökkenteni a fluorozott gázok, köztük a HFC-k kibocsátását. A REACH szabályozás, amely arra vonatkozik, hogy milyen vegyi anyagokat lehet gyártani és felhasználni az EU-ban, szintén bizonyos HFC-k betiltásához vezethet.
„Az F-gázokra vonatkozó rendelet világszerte a legfontosabb jogszabály a hűtési és mélyhűtési iparág számára, ha a természetes hűtőközegek használatának ösztönzéséről van szó. A világ más részein, különösen az Egyesült Államokban, követendő modellnek tekintik” – magyarázza Chasserot.
Az Egyesült Államok kongresszusa által 2020-ban elfogadott amerikai innovációs és gyártási törvény (AIM) célja, hogy 2036-ig 85%-kal csökkentse a HFC-k gyártását és fogyasztását az országban. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal javaslatainak megfelelően néhány éven belül betiltják bizonyos HFC-ket tartalmazó termékek gyártását, értékesítését és importját.
Ahogy folytatódik a HFO-k káros hatásainak kutatása, valószínű, hogy további szabályozásokat is bevezetnek a felhasználásuk korlátozására.
ESG-AGGÁLYOK
A környezetvédelmi aggályok ma már uralják a vállalati gondolkodást. A Morningstar pénzügyi szolgáltató vállalat nemrég végzett felmérése szerint jelenleg tízből kilenc vállalat már kialakított vagy tervez kialakítani egy hivatalos stratégiát környezeti, társadalmi és vállalatirányítási gyakorlatának kezelésére. Különösen tisztában vannak az klímaváltozásról szóló párizsi megállapodással kapcsolatos felelősségükkel, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését követeli meg.
A Covid19-világjárvány óta a vállalati világban is jelentősen fokozódott mind a részvényesek, mind a fogyasztók aggodalma a bolygó állapota iránt. A Boston Consulting Group kutatása szerint, amely nyolc országban, 3000 résztvevővel zajlott, a válaszadók közel háromnegyede ma már jobban tudatában van annak, hogy a környezet romlása veszélyezteti az embereket. Hasonló arányban nyilatkozták azt, hogy a környezetvédelmi kérdések ugyanolyan aggasztóak, mint az egészségügyi problémák – vagy még aggasztóbbak.
Így a vállalatok nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás, hanem általában véve a bolygóra gyakorolt hatásuk miatt is aggódnak. „Az alapelv a »ne árts«. Nemcsak az üvegházhatású gázokról van szó, hanem a károkat okozó megoldások elkerüléséről is” – foglalta össze az eredményeket Andreas Hermelink, a Guidehouse tanácsadó cég energia és fenntarthatóság területére szakosodott igazgatója.
GAZDASÁG
A pénzügyi szektor egyre nagyobb szerepet játszik a természetes hűtőközegekre való átállásban, mivel mind a hitelezési, mind a beruházási döntésekben egyre inkább figyelembe veszik a környezetvédelmi tényezőket. A Net-Zero Banking Alliance például, amely a globális banki eszközök több mint 40%-át képviseli, elkötelezte magát amellett, hogy hitelezési és befektetési portfólióit 2050-re összhangba hozza a nettó nulla kibocsátás tervével. A hűtőközegek közvetlen kibocsátását egyre inkább az egyenlet részének tekintik.
Pénzügyi okok is indokolják az olyan eszközök elkerülését, amelyekre a jövőben szabályozás vonatkozhat. „Természetesen be lehet fektetni HFO-megoldásokba, de akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeket – országtól függően – néhány éven belül betilthatják, és akkor nyilvánvaló lesz a probléma” – figyelmeztet Hermelink.
Chasserot egyetért ezzel: „Az ilyen típusú megoldásokba való befektetés valós kockázattal jár, ami azt jelentheti, hogy hamarosan le kell cserélni őket” – teszi hozzá.
A TERMÉSZETES ÚT
A jövő a természetes hűtőközegeké.
A természetes hűtőközegek révén elkerülhető a szintetikus hűtőközegek összes buktatója. Az üvegházhatást okozó gázok terén kibocsátásuk elhanyagolható vagy nulla, nem jelentenek környezeti kockázatot, és a jövőre nézve védettek a szabályozással és a költséges átalakításokkal szemben is. Használatuk az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül egyszerre négyet is támogat: a fenntartható iparosodást, a biztonságos és fenntartható városokat, a klímavédelmi intézkedéseket és az óceánok védelmét.
A Güntner évek óta fejleszt energiahatékony megoldásokat természetes hűtőközegek felhasználásával, és az elsők között kapta meg az ATMOsphere minősítését, mellyel a természetes hűtőközegeket használó megoldások legjobb gyártóit ismerik el. A CO₂-t és ammóniát használó megoldásokhoz saját, korszerű laboratóriummal is rendelkezünk, ahol tesztelést, kutatást és fejlesztést végzünk, így hiteles és megbízható alkalmazási adatokat szolgáltathatunk.
„Az elmúlt években sokat dolgoztunk különösen a rendszerben lévő hűtőközegkészlet csökkentésén és új csőgeometriák kifejlesztésén. Különösen az ammónia esetében kerestük annak lehetőségét, hogy optimalizáljuk az elpárologtatóba történő betáplálás módját, és ezáltal sokkal kevesebb hűtőközeget használjunk” – magyarázza Ian Runsey, a Güntner észak- és latin-amerikai műszaki igazgatója.
A technológia fejlődése költségek szempontjából is versenyképesebbé teszi a természetes hűtőközegeket használó rendszereket a szintetikus hűtőközegeket használókhoz képest. Ma már a természetes hűtőközegek egyre több esetben olcsóbbnak bizonyulnak – különösen az ammóniával működő nagyméretű létesítményekben. Ez egy másik tényező, amely ösztönzi a térhódításukat.
„Most azonban hatalmas növekedést látunk ezen a téren. Az emberek gyakran nem is tudják, hogy a természetes hűtőközegek mennyire elterjedtek a mindennapi életükben – manapság szinte minden otthoni hűtőszekrény propánnal működik. Biztonságosan beépíthető, bevált technológiáról beszélünk, akkor miért ne használhatnánk még több területen?” – teszi hozzá.
TERMÉSZETES HŰTŐKÖZEGEK A GYAKORLATBAN
A Güntner természetes hűtőközegeket használó innovatív technológiai megoldásai világszerte megtalálhatók a hűtő- és mélyhűtőrendszerekben.
CO₂, KANADA
A szén-dioxid nem mérgező és nem gyúlékony, ezért egyre szélesebb körben használják, a szupermarketektől kezdve a nagyméretű hűtőházakig. 2021-ben a kanadai Quebec tartományban található Emblem Cranberry gyümölcsfeldolgozó befejezte a világ egyik legnagyobb transzkritikus CO₂-hűtőrendszerének fejlesztését. Ez tartalmaz egy hydroBLU™ rendszerrel ellátott Güntner V-shape VARIO Gázhűtőt, amely lehetővé teszi a rendszer energia- és vízfogyasztásának csökkentését.
TÖBBET TUDNI
CO₂, NORVÉGIA
Az Oslo külvárosában található 50 000 m²-es SNØ fedett téli sportközpont három alpesi pályával és egy 1 km hosszú sífutópályával büszkélkedhet. A hatalmas teret 28 darab szén-dioxidot és EC-ventilátorokat használó Güntner Cubic VARIO Léghűtő tartja állandó –2 °C-os hőmérsékleten. Ez a maga kategóriájában a legnagyobb transzkritikus CO₂-hűtőrendszer Norvégiában. A központ tulajdonképpen egy óriási hőszivattyúként működik, amelynek hulladékhőjét a környező kerületben lévő lakások és irodák fűtésére használják.
TÖBBET TUDNI
CO₂, JAPÁN
Amikor a Benirei Logistics úgy döntött, hogy utólagosan átalakítja a japán Oszakában található hűtőházát, a káros R22 HCFC hűtőgázt használó rendszert CO₂-ra cserélte. Az új rendszer a hydroBLU™ rendszerrel és EC-ventilátorokkal ellátott Güntner V-shape COMPACT Gázhűtőjét használja. „Minőségi termékei és a CO₂-szárazhűtők terén világszinten elért eredményei miatt választottuk partnerünknek a Güntnert” – nyilatkozta Gaku Simada, a kondenzációs rendszert szállító Panasonic ügyvezető igazgatója.
TÖBBET TUDNI
AMMÓNIA, BRAZÍLIA
Az ammónia GWP-je 0, és széles körben használják élelmiszer-tároló hűtőrendszerekben. A brazíliai São Francisco folyó völgyében található Agrivale szőlőtermelő hűtőházában egy 18 éves ammóniás hűtőrendszert modernizáltak hat Güntner Cubic VARIO Léghűtővel. Ezek kevesebb ammóniát használnak, mint a korábbi hőcserélők, valamint könnyebbek és kompaktabbak is.
TÖBBET TUDNI
PROPÁN, AUSZTRIA
Az ausztriai Innsbruckban az IKB újonnan épült adatközpontjába két Güntner V-shape VARIO Szárazhűtő került, amelyek propánt használnak hűtőközegként. A propán nemcsak elhanyagolható GWP-vel rendelkezik, hanem lényegesen energiatakarékosabb is, mint a legelterjedtebb HFC hűtőközegek. A Streit-TGA építőipari vállalat 2020-ban úgy döntött, hogy projektjeiben kizárólag természetes hűtőközegeket használ. „Ez a környezetvédelmi előnyök mellett nagyobb hatékonyságot és alacsonyabb költségeket is biztosít ügyfeleink számára” – foglalja össze a pozitív hatásokat Alexander Streit ügyvezető partner.