A GYAPOTTERMESZTÉSBEN HASZNÁLT SZÁRÍTÓRENDSZEREK OPTIMALIZÁLÁSA
A pamut az egyik leggyakrabban használt szövet a világon, használata közel 7000 évre nyúlik vissza. A mályvafélék családjába tartozó gyapotcserjéből nyerik ki, amelyet a világ trópusi és szubtrópusi régióiban termesztenek. A növény magjait fehér, bolyhos, főként cellulózból álló „pamacsok” veszik körül, amelyeket hosszú és bonyolult folyamat során alakítanak át pamutszálakká.
Brazília a világ negyedik legnagyobb gyapottermesztő országa, és az erre szánt területek mintegy hét százalékát az SLC Agrícola műveli meg. A vállalat az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, és több mint 25 éve termeszt gyapotot a brazil szavannán. Nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, és a hatékonyság javítása érdekében a legújabb technológiákat alkalmazza. Gyapotbetakarító gépeik például olyan érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek földrajzi helymeghatározással összekapcsolt termési adatokat rögzítenek, így lehetővé teszik a termesztett növények megjelenítését a betakarítási térképeken.
A betakarítás után a gyapot magszálait az SLC Agrícola gazdaságaiban található üzemekben dolgozzák fel. A mintákat először laboratóriumban szálminőségi elemzésnek vetik alá, melynek során meghatározzák bizonyos jellemzőiket, így hosszúságukat és szakítószilárdságukat. Ezután a gyapotpamacsokat bálákban tárolják, mielőtt útnak indítják őket a külföldi és hazai piacokra, ahol majd fonal készül belőlük.
A folyamat egyik kulcsfontosságú lépése a gyapotpamacsok betakarítás utáni szárítása, amely elengedhetetlen a végtermék minősége szempontjából. Az SLC Agrícola gazdaságaiban problémák merültek fel a szárítási technológiával kapcsolatban, ezért a vállalat a Güntner segítségét kérte. Thainã Garcia, a Güntner EPC részlegének brazíliai értékesítési vezetője egy műszaki látogatás keretében be tudta azonosítani a javítandó területeket és a folyamat hatékonyságának növeléséhez elvégezhető módosításokat.
„Hőcserélőik egyszerűen nem biztosították a kívánt teljesítményt” – magyarázza Garcia. „Az egyik ok az volt, hogy nem vették figyelembe a levegőben lévő részecskék mennyiségét, így a hőcserélők eltömődtek, és a csapat hetente órákat töltött a tisztításukkal. Emellett nem számították ki megfelelően a szellőzőrendszerükben rendelkezésre álló teljes légáramot, és így nem számoltak a ventilátorokat érő nyomáseséssel.”
Garcia szerint az egyik farmon például az ügyfélnek olyan hőcserélője volt, amely 16 200 m³/h levegőt melegített fel 45 °C-ra, miközben valójában 60 000 m³/h-nyi 65 °C-os levegőre volt szükség.
A hatékonysági problémák megoldása mellett Garcia megoldást javasolt a hőcserélők eltömődésének problémájára is: növelték a csövek és a lamellák közötti távolságot, ami azt eredményezte, hogy sokkal ritkábban kell tisztítani a berendezést.
Összesen tíz új, Güntner mennyezeti léghűtőt telepítettek az SLC Agrícola hat különböző gazdaságában. Mindegyik hűtő egyedileg módosított, és különböző méretekkel és rögzítési pontokkal rendelkezik, mivel mindegyik gazdaságban másképp szerelték fel őket: egyeseket vízszintesen, másokat függőlegesen, megint másokat dobozokban. Mindegyiküket a szárítási folyamat hatékonyságának maximalizálására terveztük. És most, három évvel később továbbra is pontosan ezt nyújtják.
„A hőcserélők mindmáig tökéletesen működnek, és a szárítási folyamat jelentősen javult” – mondja Garcia. Az ügyfelet pedig lenyűgözte a Güntner szakértelme.