Fenntartható Fűtés A Közösségek Számára
A dánok az energiatakarékosság terén a világelsők közé tartoznak. Ennek egyik oka az ország régi távfűtési hagyománya: a dán otthonok közel kétharmadában a fűtést és a meleg vizet egy központi erőmű biztosítja.
Ám ezzel van egy probléma: a távfűtésre használt energia közel egyharmada jelenleg fosszilis üzemanyagok égetéséből származik, a másik kétharmad jelentős része pedig biomasszából – ez ugyan zöldebb megoldás, de ugyanúgy szén-dioxidot juttat a légkörbe. Dánia komolyan veszi környezetvédelmi kötelezettségeit, és ígéretet tett arra, hogy energiatermelését és közműveit 2030-ra szinte teljesen karbonsemlegessé teszi. De vajon hogyan fogja ezt elérni? A válasz egy része az ország leggazdagabb természeti erőforrásában, a szélben rejlik.Dánia sekély balti- és északi-tengeri partjain álló szélfarmok az ország bőséges szélenergia-forrásainak ékes bizonyítékai. Szeles napokon a gyorsan forgó lapátok több áramot termelnek, mint amennyit az ország fel tud használni, ilyenkor a fölösleget a környező országokba exportálják. Ilyen tiszta energiára van szükség egy fosszilis üzemanyagoktól mentes világban, ami a napenergiával együtt hőszivattyúk útján biztosítani tudja az energiát az egyre népszerűbb távfűtés számára.
But there’s a problem. Around a third of the energy used to create district heating currently comes from fossil fuels. And much of the rest comes from burning biomass: a greener solution but one that still produces carbon dioxide in the atmosphere. Denmark takes its environmental responsibilities seriously and has pledged to make its energy and utilities sector nearly carbon neutral by 2030. But how will it do it? Part of the answer lies in one of the country’s richest natural resources: the wind.
The arrays of wind turbines that line Denmark’s shallow Baltic and North Sea shorelines are testament to the country’s wind power resources. On some days, when the wind is blowing hard, the whirling blades produce more electricity than the country needs, with the surplus exported to surrounding nations. This is the kind of clean energy that’s needed in a fossil-free world. And together with solar energy it can be used to power an increasingly popular form of district heating that depends on heat pumps.
„Dániában nagy hangsúlyt fektetnek a hőszivattyúkra, és sok ember pozitívan látja őket. Arra számítunk, hogy egyre több távfűtési vállalat fogja őket használni a jövőben. Mindez nagy izgalommal tölt el bennünket”– nyilatkozta Jens Christian Nielsen, a dániai távfűtési vállalatok szövetsége, a Dansk Fjernvarme műszaki tanácsadója.
A megújuló energiával működő hőszivattyúk sokkal hatékonyabbak, mint a jelenlegi, fosszilis üzemanyagok és biomassza kombinációjából előállított energiát használók, a Güntner pedig segít az élre törni ezen a területen. A vállalat nemrég két dániai hőszivattyúprojektben vett részt: ez egyik a Funen szigetén található festői szépségű, régi kikötővárosban, Faaborgban, a másik Koppenhága északi kerületében, Smørumban zajlott.
Mindkét projekt célja a CO₂-kibocsátás drasztikus mértékű csökkentése volt. Faaborgban például a célkitűzés évente és felhasználónként hat tonna CO₂ kibocsátásának megelőzése volt – ez négy Európa–New York retúr repülőjárat terhelésének felel meg. Ezenkívül a fogyasztók egy másik előnyt is élvezhetnek: az energiamegtakarítás és a biogáz csúcsidőszakokban való használatának csökkenése miatt várhatóan 15–20%-kal kevesebbet kell majd fizetniük a fűtésért és a melegvíz-használatért.
A hőszivattyúk különféle energiából táplálhatók, például a gyárak felesleges hőjével is, de ebben a két projektben levegős hőszivattyúra volt szükség. Faaborgban 32 db Güntner Flat VARIO kondenzátor, Smørumban pedig 16 V-shape VARIO szárazhűtő egységet szereltünk fel.
A távfűtési üzemek gyakran a városok szélén vannak, de Faaborgban az üzem részben lakott területen helyezkedik el, ezért a berendezések magasságára és zajkibocsátására helyi tervezési korlátozások vonatkoznak. Ez kihívást jelentett: hogyan tartsuk be ezeket a szabályokat anélkül, hogy az elpárologtatókat annyira közel helyeznénk a talajhoz, hogy a levegő visszaáramolna a rendszerbe, így csökkentve annak hatékonyságát?
A problémát egy CFD szimuláció (áramlásdinamika-számítás) segítségével oldottuk meg, amely különböző körülmények között ábrázolja az egységek körüli levegő áramlását. „Ez úttörő munka volt, mert a hűtési ágazatban ilyesmire általában nincs szükség. Ráadásul ezt a technológiát még soha nem használták Dániában. Az adatok kiszámítása és elemzése időbe telik – egyetlen üzemmód esetén akár három napba –, de ezáltal nagyon jó előrejelzést kapunk arról, hogy mire számíthatunk” – magyarázza Henrik Andreassen, a Güntner északi régiójának területi értékesítési igazgatója.